Mindegy, hány év telik el, egy mondatot mindig őrzök a szívemben: majd találkozunk.

2012. november 24., szombat

különleges szeretet.


Küzdeni fogok,ameddig nem mondhatom ki: Igen,megcsináltuk,és megérte!
Nem magam miatt,nem érted. Kettőnkért.
Mert ha valamit tudok,az az,hogy a különleges attól más,hogy nem hagyja magát összetörni.
Egy átlagos sosem érdemes,sosem hagy bennünk mély nyomot. Ha úgy van megírva, könnyedén eldobhatjuk.
Mosolyogsz,majd sírsz
Ettől különleges. Valójában sosem múlik el,csak egy időre eltűnik..nyomtalanul.Majd egy hideg pillanatban visszatér beléd az érzés.
És soha többé nem akarsz nélküle élni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése