Mindegy, hány év telik el, egy mondatot mindig őrzök a szívemben: majd találkozunk.

2012. december 22., szombat

idővel.


Idővel az ember megérti, mi a különbség aközött, hogy tartasz egy kezet, vagy leláncolsz egy lelket, megtanulod, hogy a szerelem nem azt jelenti, hogy lefekszel valakivel és hogyha nincs valaki melletted, nem azt jelenti, hogy egyedül vagy... Megtanulod, hogy egy csók még nem szerződés, és az ajándék nem ígéret...Elfogadod a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel... Megtanulod az utakat a mára és a most-ra építeni, mert a holnap nem garantálja a terveidet. A holnapnak mindig van egy csomó olyan változata, ami megállíthat félúton.. És idővel megtanulod, hogyha csak azért maradsz valakivel, mert gazdag jövőt ígér, előbb-utóbb visszatérsz a múltba... Idővel megtanulod, hogy a haragból kimondott szavak egy életen át bánthatják azt, akit megsérteni akartál. Megtanulod, hogy mindenki mondhatja 'sajnálom', de megbocsájtani csak a nagy lelkek tudnak. Megtanulod, hogyha megsértettél egy barátot, valószínű soha többet nem lesz úgy, mint régen… Megtanulod, hogy lehetsz boldog az új barátokkal, de eljön az idő, hogy hiányozni kezd a régi. Megtanulod, hogy semmi sem ismételhető és megtanulod, hogyha jól is érzed magad azokkal, akik körül vesznek, mindig hiányozni fognak azok, akik már nincsenek.. Idővel megtanulod, hogyha megbocsájtással próbálkozol, vagy bocsánat kéréssel, vagy kimondani, hogy szeretsz és vágyódsz, ha szükséged van, hogy barát szeretnél lenni...

Rossz dolgok mindig történni fognak az életben. Az emberek meg fognak bántani.
De nem használhatod ezt kifogásnak arra, hogy te is megbánts valakit.

Amikor fiatal vagy, semmi más nem számít. Amikor találsz valamit, ami érdekel, akkor az lesz a mindened.

Elég egyszer csalódnod valakiben, utána életed végéig kételkedni fogsz benne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése