Sosem felejtem el,hogy mikor ért véget. Ezt valahogy képtelen vagyok kiverni az összeaszalódott szívemből.
Nem felejtem el,hogy milyen volt miközben belekostóltam.
Hogy miután tisztában voltam a szokványos hatásokkal,és ábrándokkal.
De amit végképp nem tudok kiüríteni a fejem raktárából,az nem a nyomorúság,nem a veled töltött hatalmas aszály.
Hanem, hogy igazából mikor is kezdődött.
De legfőképpen,hogy ki voltam, mikor belekezdtünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése