Mindegy, hány év telik el, egy mondatot mindig őrzök a szívemben: majd találkozunk.

2013. január 14., hétfő

tolvajok mind..


Homokóra lebeg a szemem előtt,s számolja a perceket,miket kisem használtam. Hallkan dobban az utolsó szemcse,jelezvén: itt az idő.Elmúlt.

Dallam,ami sosem szólt szépen. Kotta,melyet elolvasni lehetetlen. Szív,mi apró darabokra hullik,mialatt a szöveg is összeáll.

Neki adtam minden szeretetemet. Apró üvegcsékbe adagoltam,s a szívére kötöttem ;vigyázzon rá! Adtam,de nem kaptam,őnző módon többet várt,majd üresen hagyott. Egy kiszáradt szív hangosan üvölt,és kéri a jussát.Amit soha nem fog viszont kapni..tolvajok mind.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése