Mindegy, hány év telik el, egy mondatot mindig őrzök a szívemben: majd találkozunk.

2014. április 8., kedd

950.


Tumblr

-Ne azt figyeld,hogy mennyivel jobb is lehetne, mert akkor örökre elégedetlenkedni fogsz.Ezért nézd a másik oldalt, akkor talán boldog is lehetnél..
-Sosem leszek teljesen boldog,valami mindig hiányzik.
-Igen mivel minden ember ilyen,de attól még lehetnél boldogabb ha kicsit is értékelnéd a jót.
-Ha bennem nem értékelik,én mért értékeljem magam körül?
-Mert a te életed, és arra törekszel,hogy az jó legyen. Mert az neked jó.És ha te mindent értékelsz, boldogabb vagy, nem gondolod,hogy más is jobban értékel,mert nem azt látja,hogy örökké elégedetlen vagy ?
-Vagy inkább ők soha nem elégedettek velem,így én se leszek az se magammal,se semmivel.
-De neked kell megtanulnod,hogy kezd el felhozni magad.Nem más fog.
-Hát feleslegesen tanulom meg,ha ahányszor sikerül újra ott vagyok ahol elkezdtem.
-Mert feladod. Csak észre kéne venned a jót,ennyi a megoldás.
-Én észreveszem a jót.A gond ott van,hogy ahányszor ez megtörténik,elmarom magam mellől.A tárgyak nem hoznak boldogságot,az emberek igen.És azokat,amint látod,nem tudom megtartani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése