Hogy miért? Az utóbbi két évben is hiányzott az,hogy állandóan idézetek után böngésszek, hogy magamra ismerhessek bennük, és ezt megoszthassam veletek. Bár igaz, nem szakadtam el a szívhez szóló pársoros versikéktől, de nem adtam tudtára senkinek,hogy rátaláltam azokra a szavakra,amik összefoglalják amit érzek.
Nem lett több a szabadidőm,de csináltam magamnak. Amikor eltűntem,egy hatalmas szerelem köszöntött be az életembe,ezen vagyok túl,lassan de biztosan.
Többek között azért akartam folytatni az oldalt,mert egy másik blogger a saját írású idézetemet tette ki az oldalára. Azt olvasva,hogy mennyien átérzik a helyzetet,azt,amit én is átéltem valamikor, ébresztett rá arra,hogy folytatni akarom. És tudnám is.
Szóval. Itt vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése